|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 14 találat | lapozás: 1-14 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Borsos Gábor 2001. március 21.Márc. 15-én rendeztek először kiállítást a gyergyószentmiklósi Ökumenikus Keresztény Ifjúsági Központban /ÖKIK/. A Deutscher Hilfsfonds Ora International segélyszervezet képzőművészeti galériát működtet a gondoskodás hiányában egyre rosszabb állapotba került épületben. Dr. Jeszenszky Géza, a segélyszervezet igazgatója elmondta, hogy a Pro Art Galéria nemcsak kiállítások szervezésére vállalkozik. Képzőművészek számára szükséges eszközöket és tárgyakat (festéket, ecsetet, képrámát) árusítanak majd, s két kiállítás között a képzőművészeti alkotások, mi több, népművészeti tárgyak eladását is vállalják. Az ÖKIK klubtevékenységet szervez, továbbá író-olvasó találkozókat, tudományos üléseket, könyvbemutatókat és kamarakoncerteket. A Pro Art Galériában most Karancsi Sándor, Borsos Gábor és Balázs József képzőművészek közös kiállítása látható. /Művelődési központ nyílt Gyergyószentmiklóson. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 21./2002. március 15.Egy éve Balázs József, Borsos Gábor és Karancsi Sándor közös tárlata volt Gyergyószentmiklóson az Ökumenikus Keresztény Ifjúsági Központ Pro Art Galériájában az első kiállítás. Tusa Lajos, a központ vezetője és Dézsi Zoltán, a tárlatok állandó házigazdája gazdagnak mondta az elmúlt évet. Márc. 14-én nyílt meg a Csíkszeredában élő Bartis Elemér grafikus kiállítása. A tárlatok alkalmával a helyi művészeti iskola kis muzsikusainak, de zenefőiskolai hallgatóknak is lehetőségük volt bemutatkozásra. Többször énekelt a Domokos Pál Péter Női Kar, sőt a gyergyóalfalvi Domokos Pál Péter Hagyományőrző Egylet is fellépett. A Pro Art Galéria a Salamon Ernő Irodalmi Körrel többször közösen szervezett szerzői esteket. /Bajna György: Egyéves kiállítóterem. Bartis Elemér grafikus tárlatmegnyitójával ünnepeltek. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 15./2002. július 3.Június 28-án avatta föl Gyergyócsomafalván a Borsos Miklós emlékházat a Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány. Bár a szobrászművész Nagyszebenben született, gyökerei Csomafalvához kötik. Az avatóünnepségen a szobrászművész Visszanéztem félutamból című önéletírása dramatizált változatát mutatta be a gyergyószárhegyi Ferenczi Attila és csapata, majd a Csomafalvi Értelmiségi Fórum rendezésében rangos előadók vallottak a művészről. A szervezetek és vendégküldöttségek koszorút helyeztek el a Szent István Kardja emlékműnél és a Kossuth-szobornál, majd az emlékházhoz vonult a menet. Dr. Fülöp László, a község polgármestere leplezte le az emlékház falán álló, Borsos Miklóst munka közben ábrázoló domborművet, amely Csin Juditnak, a szobrászművész tanítványának az ajándéka, valamint a szobrászművésznek emléket állító táblát is. Egy külön teremben a kései rokon, Borsos Gábor grafikus tárlatát is megtekintethették a megjelentek. /Gál Éva Emese: Borsos Miklós Emlékház nyílt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./2004. szeptember 27.A múlt hét végén volt Gyergyószentmiklóson, a Pro Art Galériában Borsos Gábor gyergyószentmiklósi képzőművész kiállításának megnyitója, egyben a frissen megjelent albumának bemutatója Az album a Pallas-Akadémia Könyvkiadó Műterem sorozatának 13. köteteként jelent meg, Márton Árpád előszavával és értékelésével. /A Borsos Gábor életműve a Pro Art Galériában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./2008. október 27.„Értékben, mértékben klasszikusok, olyan alkotók, akik a minőségi művészet mellett kötelezték el magukat” – hangoztatta Nagy Miklós Kund művészetkritikus a második alkalommal szervezett Klasszikusok Szárhegyen képzőművészeti tábor zárótárlatán. A gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ őszi alkotótáborába azokat a koros képzőművészeket hívták meg, akik az egykori Barátság nevű, 34 évvel ezelőtt tartott képzőművészeti táborba látogattak ide először. A „veteránok” táborának is nevezett találkozón Gaál András, Petkes József, Kopacz Mária, Orth István, Márton Árpád, Botár László, Kristófiné H. Judit, Kristófi János, Kákonyi Csilla, Barabás Éva, Balási Csaba, Nagy Előd, Hézső Ferenc, Borsos Gábor, Balázs József és Kántor József vett részt. /Jánossy Alíz: „Klasszikusok” tábora. = Krónika (Kolozsvár), okt. 27./2011. október 10.Kollokvium-díjakUtoljára gördült fel a függöny az idei IX. Nemzetiségi Színházi Kollokviumon tegnap, a színpadon azonban csak a legjobbak kaptak helyet – lapzártánkkor tartották a gyergyószentmiklósi színházi fesztivál gálaestjét. A gyergyószentmiklósi színházi fesztiválon a legjobb rendezés díját Victor Ioan Frunză kapta, Tasnádi István Finito című művének színreviteléért, amelyet a Csíki Játékszín mutatott be. A legjobb női alakítás díját Éder Enikő vehette át, Heiner Müller Kvartett című előadásában Merteuil szerepének megformálásáért. A legjobb férfialakítás díja Bányai Kelemen Barna kezébe került, Székely Csaba Bányavirág című előadásában nyújtott alakításáért. A legjobb fiatal színészi alakítás díját Alexandra Fasolă, a Bukaresti Állami Zsidó Színház tagja vehette át, Teibele megformálásáért Isaac Bashevis Singer, Eve Friedman Teibele démona című előadásában. „Az egyik legnagyobb elismerés a Figura Stúdió Színház munkaközösségét illeti, ugyanis felelősségteljes munkával tartották kézben a szervezéssel járó összes feladatot” – jelentette ki tegnap Béres László. A gyergyói színházigazgató szerint a kollokvium nem csupán tartotta a mércét, de idén az átlagosnál magasabbra is emelte azt. Az idei fesztivál egyik nagy erénye, hogy sikerült letenni az „alapkövét” egy színházi érdekképviseletnek: a IX. Nemzetiségi Színházi Kollokviumon részt vevő színházigazgatók, magyarországi szakemberekkel tárgyaltak a Romániai Magyar Színházi Szövetség létrehozásáról. A Figura Stúdió Színház a tegnapi gálaesten Bocsárdi Angi Gabriella-díjjal tüntette ki a társulat két színészét: Tamás Boglárt és Kolozsi Borsos Gábort. Csibi Márti Új Magyar Szó (Bukarest) 2014. augusztus 26.A Kölcsey közös darabja a gyergyószentmiklósi Szín-kronnalVasárnap este nyolckor kezdődött A falu című darab, a Csalamádé tábor, azaz a gyergyószentmiklósi Szín-kron és az aradi Kölcsey Színpad előadásában. Összesen hétszer adták elő a darabot, és ez volt az utolsó alkalom, hogy meg lehetett tekinteni. A szereposztás remek, a poénok kiválóak, a színdarab zseniális volt. A közönség díjazta, ahogyan a színészpalánták a székely falvak hangulatát elhozták nekünk. Darvos Emőke, a falu szépe, nagyon élvezte a közös munkát, ahogyan mindenki. Eleinte kicsit félt az ismerkedéstől, de pár napon belül kiváló viszonyt tudtak kialakítani az itteniekkel, és olyan érzésük volt, mintha mindig is ismerték volna őket. Czirják Beatrix Mari nénit alakította, és rendkívül jól játszotta a begyepesedett öregasszonyt, akit nem érdekel a pénz, csak a maga kis földje, a jószág meg a szekér. Ezzel a közönség egyik kedvence lett. Az előadás végén elmondta, hogy náluk sok a Mari néni, és volt kitől ellesni a szerepet. Azt is megtudtuk, hogy a három hét, ami alatt a színdarab elkészült, nem kizárólag munkából állt: első héten ismerkedés, fizikai és koncentrációs gyakorlatok voltak, második héten megszületett a szöveg, és utolsó héten rakták össze a darabot. Ő szívesen megnézné egyszer kívülről is, mert szereplőként is nagyon viccesnek találja. A dramaturg, Szabó Janka, most lesz másodéves színháztudományok szakon, Kolozsváron. Neki ez volt az első szakmai gyakorlata, és rendkívül élvezte, nagyon tanulságosnak tartja. Minden új volt neki, és hangsúlyozta: a szöveg nem az ő érdeme, ő csak formát adott az improvizációknak. A poénokat nem keresték, jöttek maguktól, és remélték, hogy mindenki érteni fogja azokat. A rendező Faragó Zénó. Konc Dalmával, Bilibók Attilával és Kolozsi Borsos Gáborral együtt döntötték el: kell ilyen tábor. Mindhárman fontosnak tartják a közös célt és a közös munkát. Természetesen voltak nehézségek a szervezés során („drága az élet”, ahogy fogalmazott), de ezeket meg kell haladni. Görbe tükröt szerettek volna mutatni, illusztrálni az emberek pénzzel kapcsolatos hibáit, a hatalommal való visszaélést és státuszharcokat. A céljukat elérték, és ehhez gratulálunk. Reméljük, hogy a jövőben sok hasonló közreműködésre lesz még példa! Gál Zoltán, Nyugati Jelen (Arad) 2015. március 26.Monda és színház kapcsolataPénteken lesz a színházi világnap, amelynek alkalmából rendhagyó eseményekre, és több bemutatóra is lehet számítani az erdélyi teátrumokban. A Kolozsvári Állami Magyar Színház ötnapos programsorozata kedden kulisszalátogatással kezdődött. Dimény Áron és Bodolai Balázs, az intézmény színészei vezették körbe az érdeklődőket, megmutatták, hol zajlik mindaz a háttérmunka, mely a színpadi produkció létrejöttéhez szükséges. Az immár hagyományossá vált asztalitenisz-bajnokság 16 órakor vette kezdetét a Bulgakov kávézó teraszán, ahol a zöld asztalnál a sajtósok és a színház művészei mérték össze tudásukat. Laczó Júlia színész közben különleges bográcsgulyást készített a résztvevőknek. A miniévad első előadása Nona Ciobanu Aki elzárja az éjszakát című produkciója volt, ezt a színházmozi első vetítése követte. Az előcsarnokban berendezett különleges, „mozis” térben két, Vlad Mugur által rendezett klasszikus előadást, A Lourcine utcai gyilkosságot és a Székeket nézhették meg az érdeklődők. A vetítésekre sokan voltak kíváncsiak, a fotelek megteltek, és a mozizáshoz elengedhetetlen pattogatott kukorica is elfogyott. Csütörtök délelőtt a kolozsvári teátrum művészei a kicsiket várják játékdélelőttre, majd a színházmozi után héttől a VIA étteremben várják színházi vacsorára az érdeklődőket, nyolctól pedig A vágy című előadást tűzik műsorra a miniévad keretében. A Rómeó és Júlia Váradon Nagyváradon az idei évadban is folytatódik a Színház az iskolában, iskola a színházban címmel meghirdetett program, amelynek eredeti célja, hogy a fiatalok közelebb kerüljenek a színházhoz, a magyar- és világirodalom egy-egy meghatározó művéhez, segítve ezáltal a szövegértelmezési készségek fejlődősét, a színházi alkotófolyamatra való rálátást és a színházi eszközökkel történő önkifejezést. A színház világnapján, pénteken 19 órától ennek a programnak a keretében mutatják be a legújabb produkciót: William Shakespeare Rómeó és Júlia című világhírű drámáját hat nagyváradi iskola, a Partium Keresztény Egyetem és a Nagyváradi Állami Egyetem hallgatói viszik színpadra. A Szigligeti Társulat színészei közül Csatlós Lóránt, Gajai Ágnes, Hunyadi István, Kocsis Gyula és Pitz Melinda készítik fel a csapatokat. A gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház is bemutatóval ünnepli a világnapot. Csuja László rendezésében Marie Jones Kövekkel a zsebében című darabját péntek este 7 órától láthatja először a közönség a színház stúdiótermében. A bemutatót követően a produkció másnap, március 28-án, szombat este 7 órától is megtekinthető lesz. Csuja László magyarországi színházi- és filmrendező, az Erdélyi Vándorszínház alapítója; a Figura Stúdió Színházban ez az első munkája. A darabot Moşu Norbert-László és Kolozsi Borsos Gábor játsszák. Marie Jones művében a két szereplő tizenhat karaktert játsszva adja elő a történetet, amely egy amerikai stáb írországi filmforgatását meséli el. „Jake és Charlie élete kissé zátonyra futott, mindketten a filmiparban látnak új lehetőségeket, ám ismeretség híján nekik csak statisztaszerep jut. A statiszták szerencséje viszont pont az, hogy jó megfigyelő válhat belőlük. Így ismerhetünk meg többek között egy elkényeztetett dívát, egy toporzékoló rendezőasszisztenst, a helyi papot, az „egyetlen túlélő” statisztát, és egy fiút, akinek az élete szomorú fordulatot vesz” – áll a produkció ajánlójában. A státusproblémák, a társadalmi hierarchia, a globalizáció és az identitásvesztés aktuális kérdéseit körüljáró humoros, iróniát sem mellőző történet hollywoodi sztereotípiákat sorakoztat fel írországi környezetben, ám bárhol játszódhatna. A megmagyarázhatatlan magarázása A világnapi üzenetet, amelyet a pénteki előadások előtt a világ számos teátrumában felolvasnak, ezúttal Krzysztof Warlikowski lengyelországi rendező, színházigazgató fogalmazta meg, aki a konvenciók gépies másolása helyett az impulzusok forrását keresésére inti a színházi alkotókat. „Utánzunk, ahelyett, hogy saját elmélyült világot teremtenénk, ami a közönséggel folytatott párbeszédre és a felszín alatt áramló érzelmekre épül, sőt, mindez létezésének feltétele. Hiszen a színháznál semmi sem képes jobban megmutatni a szenvedélyeket. (…) »A monda a megmagyarázhatatlant próbálja magyarázni. Mivel a valóságra épül, újra megmagyarázhatatlanságban kell végződnie« – e szavakat, amelyeket Kafka a Prométheuszról szóló mondák kapcsán fogalmazott meg, én erősen arra vonatkoztatom, milyennek kellene lennie a színháznak. Valóságra épülő és újra a megmagyarázhatatlanságban végződő színházat kívánok minden munkatársnak – a színpadon lévőknek, és a nézőtéren ülőknek egyaránt – teljes szívemből” – fogalmazott Warlikowski. Krónika (Kolozsvár) 2016. április 11.Kórházi történet ősbemutatója a gyergyószentmiklósi FiguránálAz évad negyedik ősbemutatóját jegyzi a Figura, A 12-es kórteremcímű kórházi történet Barabás Olga rendezésében április 12-én, kedden este 7 órától tekinthető meg először a gyergyószentmiklósi színházban. Néha olyan helyzetbe kerülünk, amely meghaladja erőnket: ítélőképességünk összezavarodik, nem vagyunk kellőképpen okosak és lelkileg, szellemileg is képtelenek vagyunk elfogadni és befogadni azt, aminek a részesei leszünk. De telik az idő és nekünk döntenünk kell. Választani az adott lehetőségek közül, mert szó szerint élet-halálkérdésről van szó. Elmenekülni nem lehet, mert közvetlenül és a lelkünk mélyén érint, bensőséges és meghitt: közelebb visz a legmélyebb érzéseinkhez. Szeretnénk a leghelyesebben dönteni, a mindenki számára legjobban, de rengeteg kérdés felmerül: meddig élet az, amit csak az orvostudomány tud fenntartani helyettünk? Kinek kell meghoznia a fájdalmas döntést, hogy mi legyen akkor? Miért pont én? És ha én, hogyan hat ez rám? Mi történik a hétköznapokkal, a megszokottal, azzal, amiben hiszünk, és amiben nem? Velünk mi történik? Megváltozunk ettől? Ezután más lesz minden? És ha igen, milyen lesz? Annak érdekében, hogy ezeket a kérdéseket feltehessük és elgondolkozhassunk a válaszokon, egy új drámai szöveg született: Tóth Krisztina műveinek felhasználásával írta Barabás Olga. A 12-es kórterem című előadás egy igen személyes színész-közönség kapcsolat által szándékszik bemutatni ezt az eredeti történetet, amely izgalmas lehetőséget teremt arra, hogy autentikus, örök emberi létkérdésekre keressünk némi bizonyosságot. A bemutatót követően az előadás még négy alkalommal tekinthető meg ebben a hónapban: április 14-én (csütörtök), 15-én (péntek), 24-én (vasárnap) és 29-én (péntek). A kezdési időpont minden alkalommal este 7 óra. Jegyek ára 15 lej, diákoknak és nyugdíjasoknak kedvezményesen 10 lej. 5 fős csoport esetén a jegyek ára kedvezményesen 12 lej, diákoknak és nyugdíjasoknak 8 lej. Csoportkezdvezmény csak az elővételben megváltott jegyekre érvényes. Jegyek kaphatók munkanapokon 10:00 és 16:00 óra közt a Figura jegyirodájában, vagy előadás előtt a helyszínen. Telefonos helyfoglalás munkanapokon 10:00 és 16:00 óra közt a 0752-227-011-es telefonszámon. A produkció az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával jött létre. Szereplők: Bartha Boróka, Dávid Péter, D. Gulácsi Zsuzsanna, Kolozsi Borsos Gábor, Máthé Annamária, Tamás Boglár. Zene: Fehér Csaba. F. Gy. maszol.ro 2017. február 10.Racine művét olvassák fel – gazdag színházi kínálat a hét végén GyergyóbanRacine Phaedra című klasszikusát olvassák fel a hét végén a gyergyói Figura Stúdió Színház művészei. Felolvasószínházi előadással, valamint a Közel sincs már e vadság erdeinkben című előadással (képünkön) várja közönségét a hét végén a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház. Péntek este 7 órától a teátrum most induló felolvasószínházi sorozatának első darabja Racine Phaedra című műve, melyet a Figura társulatának tagjai olvasnak fel. Racine darabja elsősorban a cselekmény első pillanatától fennálló, mindvégig világos alapszituációja miatt érdekes. A mű arról szól, miként okozza egy elfojtott érzelmi kötődés majdhogynem végzetszerűen egy viszonyrendszer majd' minden tagjának végzetét. Ezt az alapgondolatot, az egyensúly-helyzet végtelen törékenységét támogatja a darabszerkezet, illetve az írói szándék közti feszültség is. A klasszicizmus tér-idő egységre vonatkozó vállalása sajátos, rendkívüli módon tömör szerkesztésmódra kényszerítette a szerzőt. A tér-idő-cselekmény hármas egységébe Racine egy, az antikvitásénál sokkal komplexebb, jóval árnyaltabb lélektani helyzetet sűrít be, végletekig fokozva a hely- és idő egységébe szorított eseményláncolat feszültségét.A felolvasószínházi előadásra a belépés ingyenes. Szombat este 7 órától a Theresia Walser a Közel sincs már e vadság erdeinkben című darabja tekinthető meg a Figuránál. A német színházi múltfeldolgozás XXI. századi hullámába tartozó, groteszk humorú kortárs drámaszöveg a II. világháború utáni német újrakezdés kritikájaként is értelmezhető, melyet az erdélyi alkotók a közép-kelet-európai viszonyokra adaptáltak. A produkción keresztül az alkotók arra keresik a választ, hogy lehetséges-e bármiféle újrakezdés a múlt feldolgozása és lezárása nélkül, vagy a korábban elkövetett hibáink előbb-utóbb úgyis átveszik életünk felett az irányítást? Az előadásban szereplő színészek (Fodor Alain Leonard, Kolozsi Borsos Gábor, Bocsárdi Magor, Máthé Annamária, Moșu Norbert-László és Vajda Gyöngyvér) mind olyan figurákat formálnak meg, akik valamilyen módon a személyes- vagy a történelmi múlt maradványaival küzdenek, miközben azt a hamis állítást teszik: elfojtásaikkal terhelt életük fenntartható. Krónika (Kolozsvár) 2017. március 27.Így ünnepelték a színház világnapját a FiguránálSzínészekkel lehetett kávézni, ruhatárba, öltözőbe bekukkintani. Mosolygós maszkok készültek és jelmezekbe fotózkodhattak a gyerekek, a most készülő új előadás díszletében a hang és fénytechnikával is megismerkedhettek az érdeklődők hétfőn. A színházi világnapon a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház nyílt napot tartott, a figurások beengedtek, kalauzoltak a kulisszák mögött. „Fontosnak tartjuk, hogy egy másfajta kommunikációt teremtsünk meg. A nézőink, ne csak valami megfoghatatlan, elérhetetlen, világot lássanak, a színészt ne csak a színpad kilencven centi magasságában érzékeljék, a jelmezeket ne csak a színészeken tekinthessék meg, hanem magukra ölthessék, megfoghassák a díszletet, a kellékeket. Azt szeretnénk megmutatni, hogy ami elölről egyfajta látványt nyújt, az hátulról teljesen más. Egyszóval az irodák működésétől kezdve mindent meg mutatunk a nézőinknek, a gyerekeknek” – vezette fel az eseményt Albu István színházigazgató. Bemutatóra készül a Figura társulata, és a nyílt napon bárki megismerkedhetett a színházzal, de akár az éppen készülő új darabbal is, hiszen a reggeli kávézás egyik témájaként Albu István színházigazgató beszélt a darabról is. Az igazgató rendezésében Recine: Phaedra című előadás bemutatója március 31-én, pénteken 19 órától lesz. A színház világnapja alkalmából Gyergyószentmiklós több pontján villámcsődületre lehettek figyelmesek a járókelők. Fiatalok színházi jelmezekben öltözve hirdették a színházi világnapot, és olvasták fel e nap üzenetét. Mosolygós színházi maszkok készültek a gyerekek kezei nyomán, és egy napra a művelődési ház előterébe költözött a ruhatár egy része. Figurás előadások jelmezeibe öltözhettek a gyerekek, felnőttek, használhatták a kellékeket, persze fotózkodhattak is. A gimnazistáknak kulissza-túrát szerveztek: a jegyirodától indulva végigjárták az egész színházat. Betekintettetek oda is, ahol a színház anyagi helyzetét irányítják, a varrodát, a jelmeztárat, az öltözőket sem hagyták ki. Kolozsi Borsos Gábor színművész még abba a terembe is elkalauzolta a fiatalokat, ahol gyakorlatilag az előadások születnek. A próbafolyamatok tere után színpadon találták magukat az érdeklődők, ahol csak óvatosan mozoghattak, ugyanis a legújabb előadás vízben játszódik, és a pénteki bemutatóra már a díszlet színpadon van. A figurások hangtechnikusa, fénytechnikusa és színpadmestere ismertette munkáját, illetve az is kiderült, ügyelő nélkül nincs színházi előadás, de még próba sincs. A nyílt nap délutánján a HalVirág Bábszínház Gyilkos-tó legendája című bábjátékát lehetett megtekinteni, melyet nyílt próba követett, a Szín-kron csoport interaktív drámajátékokkal készült. A színházi világnap záróakkordjaként a Figura Arany-légy című előadását vetítették a YourLivingRoomban. És nem mellékes az sem, hogy a szánházi világnapon újraindították a Figura honlapját is. Baricz Tamás Imola Székelyhon.ro 2017. április 10.A költészet napja – Felolvasóestek, színházi előadások több erdélyi városbanBukarestben és több erdélyi városban felolvasóestekkel, színházi előadásokkal, valamint szavalóversenyekkel ünneplik a magyar költészet napját. Bukarestben a Balassi Intézet a magyar irodalom két jelentős költőjének életművét hozza közelebb a román közönséghez. Kedden Radnóti-est lesz, amelyen levetítik a Radnóti Miklós élete és munkássága ihlette Radnóti hétszer című szkeccsfilmet. A hét etűdből álló film különböző stílusok és műfajok segítségével tolmácsolja a mai fiatal filmesek Radnóti-képét. Az est vendége lesz Ausztrics Andrea producer és Leichtman Erna forgatókönyvíró. A vetítést követően Kovács Zsuzsánna rendezésében Stefana Ionescu-Darzeu és Miriam Rizea Radnóti-verseket adnak elő román nyelven. Szerdán szintén a Balassi Intézet bukaresti központjának szervezésében a közönség az intézet névadójával, Balassi Bálinttal ismerkedhet meg a román nyelven most megjelent Célia-ciklus révén. Az est során a kötet fordítójával, Elena Lavinia Dumitruval a bukaresti hungarológia tanára, Bányai Éva beszélget, ezt a Kovács Zsuzsánna rendező által megálmodott Balassi-performansz követi. Szintén a román fővárosban kedden a Petőfi Sándor Művelődési Társaság szervezésében költészetnapi felolvasóestet tartanak. A Kolozsvári Állami Magyar Színház Szabó T. Anna költő Törésteszt című estjével ünnepli a magyar költészet napját. A Csíki Játékszín tavaszi városköszöntő versműsort mutat be a színház épülete előtt, ahol a 200 éve született Arany Jánosra emlékeznek. Csíkszeredában lesz még szavalóverseny, valamint a Role együttes tart költészet napi gálaműsort. A gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színházban a Kolozsi Borsos Gábor színművész által vezetett Szín-kron csoport nevű diákszínjátszó kör mutatja be a Ki vagyok én? című zenés produkciót, amely kortárs magyar verseken keresztül azokra a kérdésekre keresi a választ, hogy mi a vers, mi számít annak, és mi nem. Az Erdélyi Magyar Írók Ligája, a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár és a Tein tea- és kávéház szervezésében több költő olvas fel verseiből. A sepsiszentgyörgyi rendezvényen a műveiből felolvasó Bálint Tamás, Bogdán László, Dimény H. Árpád, Karácsonyi Zsolt és Serestély Zalán költővel Szonda Szabolcs műfordító, könyvtárigazgató beszélget. MTI; Erdély.ma 2017. május 15.A Szín-kroné a legjobb előadás díjaA gyergyószentmiklósi Szín-kron csoport hozta el a legjobb előadásért járó díjat a hétvégén Székelyudvarhelyen megtartott XV. Amatőr Színjátszó Fesztiválról. Ki vagyok én? című előadását mutatta be a gyergyói diákszínjátszó csapat, azt a produkciót, amelyet a magyar költészet napján láthatott tőlük a hazai közönség. A Kolozsi-Borsos Gábor színművész, színjátszócsoport-vezető instruálása nyomán született verses-zenés összeállításban kortárs költők versei kerülnek terítékre színkronosan, azaz zenével, énekkel, ritmussal, jókedvvel. A székelyudvarhelyi XV. Amatőr Színjátszó Fesztivál öt csapat részvételével zajlott. Szilágycsehből a Berekenye Diákszínjátszó Csoport, Krasznáról a Tinikomédiások, Székelyudvarhelyről a Vitéz Lelkek és az Üvegfigurák, illetve a gyergyószentmiklósi Szín-kron csoport színjátszói léptek fel a Siculus Ifjúsági Házban. Pethő Melánia / Székelyhon.ro 2017. június 26.Csűrszínház tizenötödszörHa fúj, ha esik, és ha vihar van Annyira a Mikháza mindennapjaivá vált a Csűrszínház, hogy már nem is feltűnő a létezése, működése. Szinte természetes, hogy ott van az iskola udvarán, immár megszépült külsővel, változatos és színvonalas műsorával. Nemcsak a napokon, amelyet immár 15 éve megálmodott és kitartóan szervez Szélyes Ferenc színművész, és „kaparja ki” hozzá a szükséges pénzösszeget felesége, Szélyes Andrea-Natália, hanem máskor is, amikor itt római fesztivál, gazdarendezvény, filmnap, netán színjátszó tábor van. Ha fúj a szél, vihar van és eső mossa el az udvart, akkor is több mint másfél évtizede minden június utolsó hétvégéjén eljönnek Mikházára mindazok, akik kedvelik a színházat, megszerették azt a különleges környezetet, helyet, amelyet a helybéliek talán nem is értékelnek annyira, és együtt ünneplik a kultúrát, a színházművészetet. És nem csak. Mert jó néhány éve színvonalas kiállítással egészül ki a kínálat. Az idén a vendégek a szervezők felkérésére a szovátai művészek voltak, akik igen találóan rendezték be a minitárlatot úgy, hogy felvonultatták az alkotók javát. A falra kerültek Szőcs János, Sánta Csaba, Fülöp Mária-Magdolna, Szőcs Máté Tímea, Németh Attila, Bocskay Vince, Kuti Dénes, Kuti Botond, Vinczeffy László és a néhai Kusztos Endre és Siklódi Zsolt munkái. Az alkotásokról – a megnyitót és Szélyes Ferenc vendéglátó köszöntő szavait követően – Bocskay Vince beszélt. És alighogy a közönség közelebbről is megtekinthette a kiállítás anyagát, máris jött egy felajánlás, hogy jövőben a nyárádszeredai alkotótábor anyagából válogathatnak a szervezők úgy, hogy e tájegységben élők alkotásait hozzák egy térbe. A pénteki esőzések mintha egy kicsit elbátortalanították volna a délutáni, esti előadás iránt érdeklődőket, aztán mégis kisütött a nap, és eljöttek mindazok, akik időjárástól, politikai állástól és egyéb körülményektől függetlenül fogyasztói e kulturális kínálatnak, azok, akik a nézőtéri gyenge fényben is megtalálják helyüket a padok között, mert tudják, hogy mindazoknak az előadásoknak, amelyeket egyébként kőszínházban is megtekinthetnek, itt különlegesebb a hangulata. Még akkor is, ha netán esküvői menet vonul végig, autók tülkölnek és fáradt traktorok pöfögnek végig az utcán, vagy kíváncsi gyerekek bújnak át a színpadot árnyékoló vászon alatt, s az előadás közben a kocsmázók hangos beszéde néha jobban behallatszik, mint a színpadi produkcióban elhangzott replikák. Akik úgy döntöttek, hogy eljönnek a tizenötödik Csűrszínházi Napokra, ezúttal is színes előadásokat láthattak. Azt, hogy miként játszhat el két színész egy előadásban legalább 16 karaktert (a gyergyószentmiklósi Figura Színház Marie Jones Kövekkel a zsebében című tragikomédiájában Kolozsi Borsos Gábor és Moşu Norbert-László). És újra fejet hajthattunk a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház nagyasszonya, Farkas Ibolya alakítása előtt, aki a soproni Petőfi Színház, a Zentai Magyar Kamaraszínház, a Komáromi Jókai Színház, a mikházi Csűrszínház, a Forrás Színház, a Pesti Magyar Színház és a bécsi Europa Club közös produkciójaként bemutatott Ingmar Bergman Őszi szonáta című film forgatókönyvéből készült színpadi játékában bizonyította, hogy a világot jelentő deszkák testet-lelket megfiatalító energiákat szabadíthatnak fel egy-egy alakítás során. De hasonló teljesítményt nyújtott Eva szerepében Molnár Anikó fiatal soproni színművész is, akiknek játékát Vukosavljev Iván (Viktor) és Diószegi Imola (Helena) egészítette ki. Hagyományossá vált, hogy a Csűrszínház udvarára a Mentor Kiadó is elhozza legújabb köteteit, s az is sajnos megszokott, hogy néha többen állnak a könyvek mögött, mint előtt. Habár az idén – egy kicsit talán annak is köszönhetően, hogy babgulyás rotyogott az üstben – többen eljöttek. Aki lemaradt, veszített, mivel a megjelent szerzők (Kovács Levente, Sebestyén Mihály, Lokodi Imre, Király Káli István, Soós István, Székely Szabó Zoltán) több kötetet is elhoztak, s mint ilyenkor szokás, még a „kulisszatitkokba”, az írás fortélyaiba is betekintést nyerhettek a szellemi táplálék iránt érdeklődők. Az Őszi szonáta mellett az idei csűrszínházi előadás fénypontja a budapesti Nemzeti Színház kiváló színművésze, Tóth Auguszta Hoztam valamit a hegyekből – Mezei Mária című önálló estje volt. Szűcs Nelly zongoraművésznő kíséretében a több mint kétórás egyéni előadáson nemcsak a múlt század elején és derekán élt, elismert, majd a pályáról félreállított színművésznő élete pergett le korabeli sanzonok kíséretében, hanem olyan sorstragédia, önvallomás is volt, amely korhűen ábrázolta a korabeli kultúrpolitikát és mindazt a megpróbáltatást, amelyet a második világháborúban és az azt követő sötét diktatúrában át kellett élni. A lekötő előadásmód, a kiváló színészi teljesítmény – a kereken 100. előadásban – a környéken zajló mulatság ellenére mély katarzist váltott ki a nézőkből. A szórakozni vágyóknak a felüdülést a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház Carlo Goldoni Mirandolina című vígjátéka jelentette, amelynek díszletei úgy zsúfolódtak be a Csűrszínház színpadára, hogy az elemeket szállító tehergépkocsit nagy erőfeszítések árán traktorral kellett kihúzni a szomszéd kertből, a színpadszerelőket lelkes helyi fiatalok egészítették ki a helyi lakodalmat megelőző erőgyakorlatként. A rendezvény vasárnap zárult a Bekecs néptáncszínház legújabb produkciójának, a Legendák kertjének csűrszínházi bemutatójával. A Bekecs a Maros Művészegyüttes mellett évek óta visszatérő vendége a Csűrszínháznak, így a székelyföldi legendákat a tánc nyelvén felelevenítő előadást is igen nagy szeretettel fogadta a nyárádmenti – és nem csak – közönség. A csűrszínházi évad nem zárul le, lesz még zenei, film- és római fesztivál, gazdanap, és a soproni Petőfi Sándor Színház gyerekeknek és fiataloknak szóló Michael Ende-mesejátékot, A pokoli puncs- pancs című zenés darabot is bemutatja július 22-én. Érdemes gyakrabban visszatérni a Csűrszínházba, igen a gazdag a nyári kulturális kínálat. VAJDA GYÖRGY Népújság (Marosvásárhely) lapozás: 1-14
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
